Szent István Király Általános Iskola

Az intézmény adatai, tárgyi és személyi feltételei

Az intézmény neve: Törteli Szent István Király Általános Iskola
Az intézmény székhelye: 2747 Törtel, Szent István tér 2.
Az intézmény fenntartója: Klebelsberg intézményfenntartó központ

Az intézmény alaptevékenysége:

A tanköteles korú gyermekek általános iskolai nevelése, oktatása.
Az alapító okirat kelte: 2015. október 5.
Az intézmény igazgatója: Radicsné Sáfrán Erika
Telefonszám:
Tornaterem telefonszáma:
Fax:
53/376-018, 53/376-011
53/376-008
53/376-018
E-mail cím: igazgato@tortelsuli.hu
Web: www.tortelsuli.hu

Az iskola 1945 előtti története dióhéjban

Létezéséről Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása szolgáltatja az első adatot. Ebben Törtel, mint Törtel-Puszta szerepel, római katolikus vallású magyar lakossággal, melynek egy tanítója /ludimagisztere/ van, aki magyar nyelven tanít. Az iskolák 1948-ban történt államosításával létrejött egységes állami általános iskola jogelődjei: az egykori római katolikus, a református és három külterületi községi elemi népiskola voltak.
A legrégebbi, több mint 200 éves múltra a római katolikus népiskola tekint vissza. Megalapítása alig két évtizeddel a falu újratelepülése után történt.

Az akkori Törtel jelentös számú lakosságára utal az a tény, hogy az összeírás az egykori ceglédi járás területén a következő helységeket mutatja ki, ahol tanító van: Abony 1, Albertit 1, Irsát 2, Ceglédet 5, Nagykőröst 2 tanítóval.

Valószínű, hogy az iskola létrehozásával egy időben létesítették az első iskolaépületet is, melyben 1928-ig tanítottak. Ez a mai Dózsa György út 4. szám alatti telek belső részén állt egy tanteremmel. 1928 után melléképületként használták és 1968-ban összedőlt.

Az iskoláról a második feljegyzés az egyházközség História Domusában található 1810-ből, amikor az iskola mellé kántorlakást építettek. A feljegyzés ezt így örökítette meg: „Sürgetővé válik erős és biztos kántorházról való gondoskodás, hogy ne keljen a mesternek télvíz idején másünnen jönnie a gyermekek okítására”. A plébános, Potséfel Pál végigjárja a jómódú és nemesi famíliákat, de ezek semmit sem hajlandók tenni. Ekkor tanácsot tart a plébánia szegény híveivel, akik gyűjtést határoznak el, és önkéntes munkát ajánlanak fel.”Még a legelesettebb sem vonta ki magát” A gyűjtés eredménye 259 forint 40 krajcár volt, melyet 134-en adtak össze.

Az építést 1810. május 12-én kezdték el. Naponta feljegyezték a munkát végzők nevét, s azt is, hogy ezért kik fogadtak el némi pénzt, vagy csak kevéske italért fáradoztak. .Június 20-án már tető alatt volt az épület. A vakolást a cigányok végezték el ingyen. Ebbe a lakásba költözött be Stafenszky József kántor. Ezt az épületet 1912-ben bontották le, amikor a telek első részén a ma is lakásnak használt épületet építették.

A gyermeklétszám növekedése miatt Fekete Tamás plébános szorgalmazására, 1868-ban egy új egy tantermes iskolát építettek a mai Bajcsy Zsilinszky utcában. Ebben az épületben 1928-ig tanítottak. Az épületet az iparosok vásárolták meg székháznak.

A község egyik jómódú gazdálkodója, Luzsányi Pál, egyetlen fiának korai halála miatt, a Czakó dűlőben lévő 150 kh. területű birtokát, a római katolikus egyházközségre hagyta alapítványként, azzal a meghagyással, hogy annak jövedelméből iskolát építsenek a leánygyermekek oktatására. Ebből építették fel 1896-ban Csajka Lajos plébános irányításával a mai napig is iskolai célt szolgáló épületet egy tanteremmel és egy tanítói lakással.

Ehhez építettek egy másik lakást egy tanteremmel 1903-ban. Ez az épület az ún. Luzsányi iskola, amelynek emléktábla hirdeti a falán az alapító nevét és az alapítás évét. E négy tanteremben tanították a római katolikus vallású gyerekeket 1928-ig.

A rk. egyháztanács és iskolaszék, Borsos János plébánossal az élen egy új iskola építését kezdeményezte. Az építkezést saját erőből nem tudták vállalni, ezért állami segélyt kértek, amit Petróczi István miniszteri osztálytanácsos közbenjárására meg is kaptak. A telket a községi elöljáróság bocsátotta rendelkezésre. Az akkori felekezetközi viszályokra volt jellemző, hogy a református vallású jegyző, az ugyancsak iskolát építtető református egyház részére is az egy tantermes iskolának ugyanakkora nagyságú telket juttatott, mint a hat tantermes rk. iskolának, azzal az érvvel, hogy egyformán kapjon mindegyik egyház. Ezzel a rk. iskola került hátrányos helyzetbe a maga 500 gyermekével a református iskola 40 tanulójával szemben.

Az építést 1928-ban kezdték el s 1929-ben már át is adták az egy emeletes épületet rendeltetésének. A költségek 85 ezer pengőt tettek ki, melyből 54 ezer pengő állami segély, 16 ezer pengő államkölcsön volt, a többit az egyházközösség fedezte a Fekete Tamás féle iskolaépület és telek eladási árából, s a hívekre kivetett iskolaadóból. Az iskola építését a főbejárat belső falán elhelyezett emléktábla örökítette meg.

A ref. egyházközség 1892-ben alapított és épített iskolát egy tanteremmel. Ez a ref. templom helyén állt. Ebben tartották az istentiszteleteket is. Az épület 1941 után dőlt össze a belvíz miatt.

1928-29. években a rk. iskolával egy időben a ref. egyházközség is épített egy új iskolát a mai Dózsa György út és Ceglédi út sarkán, melyben egy tanterem és egy tanítói lakás kapott helyet. Az épület ma magánlakás s gyermekorvosi rendelő.

A külterületeken a község tartott fenn iskolákat. A Ludasi dűlőben különböző tanyai épületekben, már az 1880-as években működött iskola. 1897-ben az elöljáróság egy tantermet és egy tanítói lakást építtetett 378 korona államsegéllyel. A tanítás itt 1977. szeptember elsejével megszűnt.

1828-29. évben Klebersberg program keretében épült az egy tantermes és tanítói lakásos iskola a Vízjárás dűlőben. 2 kh. telket Beretvás János földbirtokos adományozta, ezért ezt az iskolát Beretvás iskolának nevezték. Az iskola közelében Inárcsi Farkas Ferenc földbirtokos 1200 négyszögöl területet adományozott a tanító javadalmazására. Ebben az iskolában 1930-tól 1969-ig volt tanítás.

A Besnyő dűlőben, melyet 1950-ben csatoltak Törtelhez, 1876-tól tartott fenn iskolát Nagykőrös városa. Ebben az épületben 1979-ig volt tanítás. Jelenleg a vadásztársaság tulajdona.

1944 októberében Törtelt is elérték a hadműveletek. A magányos, nem törteli származású tanítók a hadműveletek elől szüleikhez menekültek. Az iskolát a katonaság foglalta el, nem törődve annak felszerelésével s irattárával. 1944 decemberében hozzáláttak a tankötelesek összeírásához s az első és második osztályosokkal megkezdődött a tanítás. Folyamatosan rendbe hozták a tantermeket.

Az államosítástól napjainkig

Az 1948-49-es tanévtől államosították az iskolákat. Intézkedéseket tettek a tankötelesek beíratására.

1955-ben eltervezték, 1959-ben pedig elkezdték építeni a József Attila úti iskola épületét. Az épületben 5 tanterem, nevelői szoba, szertár, kiszolgáló helységek és egy nevelői lakás kapott helyet. Az 1 millió forint építési költségekhez a községi tanács 100 ezer forinttal járult hozzá és1960-ban adták át rendeltetésének. Ezzel 14 tanteremre bővült az iskola, mely lehetővé tette az alsó tagozat részére a heti váltásos rendszer bevezetését. A fiúk és lányok létszámának nagy különbsége miatt vegyes tanulói csoportokat alakítottak ki.

1978-tól az épületeket folyamatosan korszerűsítették / vizesblokk, központi fűtés, gáz / 1996-ban pedig új tornatermet kapott az iskola. 1999-ben 10 számítógéppel informatikai terem létesült. Az iskola fejlesztése az önkormányzat lehetőségéhez mérten tovább folytatódik. Jelenleg 4 épülete van iskolánknak, melyekben a község tanulóinak általános iskolai oktatása-nevelése folyik.